Az első díjam :)

1.Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám és küldte!
2. A logót ki kell tennem a blogomba!
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam!
4. Írni kell magadról 7 dolgot!
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak!
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.

1. Köszönöm szépen Esme-nek és Alice-nak :)

2. Rendben:)

3. Holdfényév

4. 1. szeretem a tengert 2. imádok táncolni 3. Team Edward :) 4. nem tudok írni:) 5. smiley és ... függő vagyok :) 6. oroszlán a horoszkópom 7. angyalbőrben jól érzem magam :)

5. 6. 7. ok :)

Bármi áron 

Akárhol vagy én ott leszek  

La Push vámpírja

Raindrops

Secret love in Volterra

Törékeny valóság

Kárhozat és remény

Még 1x köszönöm szépen :)

5. fejezet

Sziasztok

Bocsi, de nincs lebétázva, nem volt már türelmem várni a bétámra vagyis a gépére :)

Szóval, fogadjátok nagy szeretettel a köv. fejezetet. Komikat kérek :) Köszi hogy elolvasod így is...a hibákat ne nézd :)

Frisssítve: Emberek bocsi a csúszásért, csak elromlott a gépem, de már megjavúlt, és lebétáztam a fejit nektek. További jó hibamentes olvasást. Lexi

Megláttam Őt vigyorogva egy szál trikóban az ebédlő közepén, mindenki J-t figyelte, és hát igen főleg a női nem képviselői, ezen nem is csodálkozok... A fiúk meg féltékeny pillantásokkal méregették.

v Te mit keresel itt??? - kérdeztem feldúltan, hihetetlen, hogy utánam jött, talán történt valami otthon?

v Ugye nem történt Anyuékkal semmi??? Válaszolj már az isten szerelmére....

v Nyugi bébi... Semmi gond csak hiányoztál… Na meg örülnék, ha felvennéd a telót, ha hívlak, és válaszolnál az SMS... - de nem tudta befejezni a mondókáját, mert kezdett felmenni a pumpa... És el szakadt a cérna nálam.

v Tee hülyegyerek... Szerinted mit csinálok én itt? Viccből járok iskolába, neeeem nekem egyből vissza kell hívni, válaszolni kell, mert te nem bírsz a seggeden elülni és várni engem... Hihetetlen vagy... Még, hogy megváltoztál... Bazz jobb, ha elmész, mert nem tudom mit csinálok veled!!!!!!! - kiabáltam rá, meg égett a fejem, mert körénk sereglett az egész iskola, a tanári kar, igazgató... Csak pár diák maradt a helyén, de Ők valahogy furán méregettek minket.

v Kedves Black kisasszony, kérem ha itt végzett fáradjon az irodámba, és ez az Úr feltehetően nem idejár, kérem távozzon. - lépett hozzánk az igazgatónő...

Szép bemutatkozás mondhatom… Frankó, első nap mindenki megismert, ez az idióta jól leégetett.

v Cica nem haragszol ugye??? De hát Én csak szeretlek. - próbált átölelni J, de most nem talált jó hangulatban ehhez.

v J csak menj el, majd otthon számolunk ezért a kis műsorért. Köszi, hogy leégettél mindenki előtt.

v Bells... Ne csináld ezt Velem... Csak aggódtam kicsim...- próbált megpuhítani, de nem sikerült neki, itt nem... Ilyen közönség előtt… Mégis mit képzel magáról…

v Jake menj el lécci, ha nem mész el még nagyobb bajba keversz....

v Segíthetek valamit? - lépett oda egy bronz hajú diák, igazi szépfiú hófehér bőrrel, de olyan furcsa volt, mintha nem venne levegőt... Érdekes…

v Köszi, bírok vele én is - mosolyogtam rá csak, hogy direkt idegesítsem ezt a nagy melákomat…

v Cicaaa persze én elmenjek Ő meg itt maradhat veled, ezért nem veszed fel a telefont ha hívlak...

v J te ittál? Szeretlek te hülye, órán voltam azért nem vettem fel... Ne csináld már a fesztivált... Húúzz haza... - ordibáltam rá, erre nagy sértődötten elvonult, bevágta maga mögött az ajtót, de úgy, hogy az majdnem kiszakadt a keretből, bronzi futott oda villámgyorsan visszafogni, hogy ne legyen kár benne.

Ja, Bronzinak neveztem el a srácot aki odalépett segíteni... Mivel a valódi nevét nem tudtam. Kedves srácnak tűnt, segítőkész, meglepődve figyelt engem, csóválta a fejét, és nagyon halkan a többi diáktársával beszélgetett.

v Isabella Black követne végre, hányszor kell Önnek szólni - fújta mérgesen a diri.

Őőőő kicsit elbambultam, bronzi nem megy ki a fejemből...

Összeszedtem a cuccaimat, és elindultam a vesztőhely felé. Leültetett az asztalával szemben... Kényelmetlen egy fotel az biztos, remélem nem tart sokáig ez a fejmosás... Nem is ettem, ja és mindjárt jön a kövi óra... Tesi... Juppiii… Nem nagyon rajongok semmiféle testmozgásért… Na jó egyért igen... Húú kezdenek elterelődni a gondolataim, de mire belemelegedtem volna a témába arra eszméltem, hogy szólongatnak...

v Isabella, Isabella figyeljen kérem! Örülök hogy megismerhetem az új diákunkat, de nem ilyen körülmények között szerettem volna erre időt keríteni. Nézze ez nem színház, nem szeretjük az efféle viselkedést, és a bennszülött barátja nagy kavarodást keltett, ez nem cirkusz, szóval legközelebb ne itt intézze a magánügyeit, meg, ha nem tudja az udvarlóit kordában tartani gondolkodjon el, hogy nem járna-e jobban nélküle. - fröcsögte felém, én meg csak kamilláztam, hogy mit szól bele az életembe ez a szottyadt öreglány, tipikus magának való vénkisasszony, konty, ősz haj, szemüveg... Ragozzam még?

v Isabella, jól figyeljen! - szólt megint.

v Csak Bella, ha kérhetném, mindenki így szólít. - próbáltam feloldani a jeget közöttünk, de reménytelennek tűnik.

v Isabella Black, mit képzel, nem fogok személyeskedni a tanítványaimmal, hogyan is gondolta ezt. Tudja mit, hogy ráérezzen a mi iskolánk béli viselkedésre és morálra, na meg az étteremben nyújtott viselkedésért két hét büntetésre ítélem, minden nap tanítás után 1 órát kell eltöltenie az erre kijelölt teremben, az A épület 32 termében, könnyen megtalálja, ki van rá írva, hogy büntetőszoba. Szóval így gondolja meg hogy legközelebb is rendbontóként működik közre! Megnéztem az aktáját, láttam, hogy egy bennszülött iskolába járt eddig, de nézzen körül, ez egy civilizált iskola, civilizált emberekkel. Viselkedjen ennek fényében. Most mehet az órájára. - sipította a hárpia.

1.2.3.4.5.6....10 oké, nem ölöm meg, bár nem álltam tőle nagyon messzire, mit képzel magáról ez a lilaharisnya, ki ő, méghogy ő civilizált. ÁÁÁÁÁÁÁÁ. Bella ne húzd fel magad, nyugiiii, nyugiiii ezt még leverem Jacob-on az tuti , nem ússza meg holtziher, mit képzel csak beront ide, az első napomon... Húú inkább valami kellemesebbre kéne gondolnom, mert felrobbanok, és visszamegyek fellógatni a lilaharisnyát az tuti.

Morogva mentem az öltözőbe, már 10 perc elment a tesiből hál isten… A tanárnak szólt a diri az "érdekemben" ezért nem kapok igazolatlant majd hűű de kedves…

Már csak én lézengtem a tesiterem előtt, gondolkoztam bemenjek vagy neee, de a mai nap borzalmai után inkább meglógtam. A szekrényem felé vettem az irányt, kivettem a cuccaimat és futva indultam a motorom felé.

Hál isten senki nem volt az udvaron, sem a parkolóban, vagyis az ezüst Volvo-ban megláttam bronzit, ő is éppen engem fürkészett, gyönyörű mosolya volt, hófehér fogai, igéző arany szem... Hoppá arany szem? Ejha ilyet még nem is láttam… Na, de Bellus… Nem vagy független... Figyelmeztettem magam, na meg nem az én ligámban játszik bronzika. Na lépnem kéne megölni a pasimat, remélem elmenekült előlem, mert megbánja a mai hisztijét az biztos. Közben félve odapillantottam a Volvo-ra, b.még mindig engem figyelt, kicsit zavarba jöttem, feltettem a bukót és beindítottam a mocimat, reszkess Jake!!!!!!! Ma megnyúzlak!!!

Hazaérve Anyuék már kinn vártak a ház előtt, messziről láttam a hülye Öcsém vigyorgó fejét... Szóval tudnak mindent... Roppantul örülök.

v Kicsim ne haragudj nem tudtuk már visszafogni Jaket, remélem nem okozott nehézséget, hogy meglátogatott - faggatott anya, apa meg csak bólogatott, méghogy nem okozott... Na várjatok csak morogtam magamban.

v Kedves Szüleim, neem Jake nem okozott gondot… Csak jó nagy bonyodalmat, miatta most 2 hétig büntiben leszek, ja és leégetett az első napomon az egész iskola szeme láttára, na meg jó kis fejmosást kaptam a diritől… Most boldogok vagytok.?? - fakadtam ki magamból.

v Bells nem lehetett olyan szörnyű - mondta anya közben meg alig bírta elrejteni a vigyort a képéről, na szép egy család, csak indiánokkal ne kezdjen az ember lánya…

v Tényleg az nem szörnyű hogy civilizálatlan bennszülöttnek neveztek... Na szerinted? Jó anya te mindig az ő pártját fogod, nem is érted meg, hogy ez mennyire ciki volt nekem. Itt befejeztem, nem vitatkozok veletek róla, mert látom apa is már csak mosolyog rajtam, hát köszi. - azzal mocira pattantam és elhajtottam, de nem vágytam a rezervátumba, nem akartam senkit sem látni, legfőképp J-t, mert ha most találkozok vele, megfojtom, esküszöm!

Szóval a legközelebbi város felé vettem az irányt, nem is tudom mit akartam, vásárolni biztos nem, csak úgy csavarogni, gondtalanul motorozgatni, húztam neki ahogy csak tudtam… A mocin boldog voltam, a mocim nem éget le…

ÁÁÁ. Ha így folytatja Jake akkor szakítok vele. Igaz, hogy szeretem, de sok hülyeség van már a számláján. Nem tudom meddig bírom még...

ÁÁÁ megint csörög ez a k telefooon meg sem nézem ki keres tuti J, van rá egy ezresem. Már csak azért is hagyom, had idegeskedjen, én is idegeskedtem ma miatta. A város felé félúton egy gyönyörű tisztás volt, fákkal körbevéve, véletlenül bukkantam rá. Épp meg akartam állni pihizni, és megláttam. Motor leáll, én kifeküdtem és élveztem a nap sugarait. Épp csak egy kicsit becsuktam a szemem, és már sötétben nyitottam ki.

Zavartan körülnéztem, hirtelen nem is tudtam hol vagyok. Fölöttem a csillagos ég, egy gyönyörű rét, mi kell még, romantikus hely, nagyon is. De éppen nem a romantikán járt az eszem. Feltápászkodtam, a zsebemből előhalásztam a telefont, mily meglepő 22 nem fogadott hívásom volt, és 14 SMS. Normális ez?

Felpattantam a drágámra és hazafelé vettem az irányt. Úgy érzetem mintha követtek volna, de a visszapillantóban nem láttam senkit. Na köszi Jacob a paranoiába kergetsz.

Jobban ráhúztam a gázt, nem kéne nekem sötétben az elhagyatott erdő mellett motorozni.

A házunkban égett az összes lámpa, belépve a szüleimbe botlottam, húú nagy bajban lehetek mert igen mérges arcot vágnak.

v Bella Black, ezt mégis, hogy gondoltad? Az éjszaka közepén jössz haza? Egyedül motorozol a veszélyes utakon. Nem is gondoltál ránk? Majdnem megőrültünk annyira aggódtunk érted, a telefont sem vetted fel. Többet ilyet nem csinálsz! Vagy elvesszük a motorodat. Az apád már majdnem hívta a rendőröket, Jake pedig a haverjaival keresett. – mérgelődött Anyu, jó leléptem mert magányra vágytam, nem kéne így kiakadni.

v Kicsim nagyon féltettünk, nem tudod mi leselkedik rád a sötétben odakint. – dorgált apám.

Frankó ez a nap, stressz a suliban, otthon. Mi kell még… Elegem van, fürödni és aludni, már csak erre vágyom ma, senkivel nem akarok már beszélni. Ezzel az elhatározással indultam a fürdő felé, megengedtem a forró vizet, majd a szobámba mentem felkaptam a pizsim és beszaladtam a fürdőbe, a víz már majdnem túlfolyt a kádon, levetkőztem belemerültem a forró habmasszába, isteni érzés volt, végre ellazultam.

A víz már kihűlt mikor felébredtem, na szép ma egész nap elalszok, ahogy lecsukom a szemem egy kicsit. Még jó, hogy nem fulladtam bele, ekkor vettem észre hogy J a kád szélén ült.

Na most majdnem a szívinfarktust hozta rám, hogy jött be hiszen bezártam a fürdő ajtót. Vagy talán be sem zártam, már nem tudom. De akkor is mit keres ez itt? Meg akar halni? Mert a mai alakításáért nem jár más, az tuti. Most komolyan, van pofája idejönni, zavarni, belopakodni a fürdőmbe, a szüleim meg simán beengedik. Olyan mintha a fiúk lenne anyáék szerint, Sethel is jó haverok.

v Te mit keresel itt? Ki engedett be? Mondtam, hogy mára elegem van belőled, nem akartalak látni, nem volt világos mi? – morogtam neki.

v Kicsim, jóvá akartam tenni a mai hibámat, ezért hoztam neked valamit. Gyere a szobádba meglepi vár – ezzel felállt és elindult a szobám felé, Én meg amint kilépett az ajtón bevágtam a háta mögött, rázártam, és felvettem a pizsimet majd ráérősen kifésültem a hajamat. Várjon csak egy kicsit.

Kiléptem a fürdőből, ott várt az ajtómban, a falnak támaszkodva, sejtelmesen mosolygott. Kinyitotta az ajtót, és amit ott láttam megdöbbentett, mindenhol vörös rózsaszirmok, szív alakban szétszórva, csokik, plüssök, ledöbbentem.

v J Te normális vagy? Szép gesztus, de nem kellett volna. – mondtam akadozva.

v Kicsi Bellám te mindent megérdemelsz, sajnálom a mai napot, ígérem megjavulok, levetkőzöm a féltékenységem, mert tudom, hogy nincs okom rá. - szónokolta nagy boldogan.

Na hiszem ha látom, már sokszor hallottam ezt a szöveget. Nem tudom, hogy hihetek-e neki. Szeretem meg minden, de lehet, hogy kezd túl komoly lenni a kapcsolatunk, és valahogy bekúszott az agyamba bronzi, kíváncsi vagyok látom-e holnap. Vagy, hogy van-e közös óránk.

v Cica figyelj rám egy kicsit. – erre letérdelt, a családom meg odasereglett a szobám elé.

Jaj remélem nem azt akarja amire gondolok. Csak nem olyan hülye, 17 évesen nem megyek férjhez, ez hülye, mit gondol, kész.

v Isabella Black, mindig szeretni foglak, nélküled nincs értelme az életemnek, boldoggá szeretnélek tenni, örökké együtt, jóban rosszban, ez minden vágyam, csak te meg én. Csak úgy szép az élet, ha két ember összetalálkozik, és erősen megfogja egymás kezét, és megbecsülik és szeretni tudják egymást, és együtt építgetik az életüket. Erre vágyom, és sok, sok gyerekre veled. – erre elkezdett tapsolni a közönségünk, én meg kétségek közt agyaltam vajon mit is mondhatnék.

v Jacob ez szép meg minden, de gondolkoznom kell, adj időt, különben is 17 éves vagyok, nem akarok még gyerekről meg férjről gondoskodni, még élni akarok, kötöttségek nélkül.

Mégis, hogy gondoltad? – kiabáltam felé a szavakat, szemmel láthatóan megbántottam, nem erre számított, de hiszen mit várt, beszélgettünk már erről, én világot akarok még látni, élni akarok, ő meg megállapodni, velem. Teljesen mások vagyunk. Ebből is látszik.

v Szóval így állunk Bells, gondolkodj csak, nem hajtalak, de soha ne feledd nálam senki nem szeret jobban, én tudok rád vigyázni. – ezzel durcásan kiugrott az ablakon.

a 2. emeletről, jézusom, sikítva futottam az ablak felé, nem venném a szívemre, hogy miattam baja legyen, kinéztem, és még láttam elfutni az erdő felé, ez totál hihetetlen, ilyet épségben megúszni. Erre apa lépett hozzám.

v Lányom jól meggondoltad, Jacob nagyon jó ember, jól gondoskodna Rólad. – áradozott róla.

v Apa, Anya tudok magamra vigyázni, nem a múlt században élünk ahol egy nőnek csak otthon kell ülni várni az Urát. –fakadtam ki. Tudjátok mit, elegem van mindenkiből, ki a szobámból, hagyjatok békén.

Ezzel becsaptam az ajtót, rázártam, felkaptam a ruháimat, és a bukót, kimásztam az ablakon le a lugason, elindultam a garázsba, de egy sötét alak kilépett elém a lámpa fénye alá. Megijedtem, bevallom félek a sötétben. Főleg a sötét emberektől.

v Tesó értem én, hogy zavart vagy meg sok volt ez a nap, de tényleg le kell lépned? Ez nem oldja meg a dolgokat. Ne csinálj hülyeséget. – aggódott öcsém értem.

v Seth, köszi, hogy aggódsz, de csak megyek pár kört, nem bírom ezt a feszültséget, túl sok ez az egész. Mocin meg kikapcsolok. Csak a sebesség és én. Ez kell most. – és megöleltem Őt, örülök, hogy nem árult el, és nem tart vissza. Egy puszi után kitoltam az útra a motort, és száguldoztam a délutáni célpontom felé, vonzott az a rét. Igaz sötét van, de most ez sem izgat. Megtaláltam azt a kis utat ami a tisztásra vezet. Megálltam a szélén, gyönyörködtem a rétben ami a hold színeiben játszott, csodálatos volt, de ekkor megláttam valamit, vagy valakit…

4.fejezet

Kedves Olvasóim!

Kérlek Titeket legyetek egy kicsit aktívabbak tudjátok a véleményeitekből szűrőm le hogy mennyire gáz 1-1 fejezet vagy hogy mennyire nem az …

Köszönöm

Minyuu

U.I.:

Köszönöm Lexinek a fáradtságos munkáját …

Jake felkapott, és az erdő felé indult el, nem tudtam hova visz, meglepődtem amikor megláttam leterítve egy plédet, körülötte mécsesekkel. Finoman letett a takaróra.

v Ó édes hát ez csodálatos, de honnan tudtad előre hogy mit fogok mondani és mi fog történni –méregettem kíváncsian

v Kockáztattam, a mai nap után már semmiben nem voltam biztos, de bíztam a vonzerőmben – húzta ki magát vigyorogva

v Te kis majom – és hozzávágtam egy kezembe kerülő kispárnát.

Majd fölém hajolt, és újból elkezdtünk csókolózni, egyre hevesebben estünk egymásnak, Jake nem bírta kigombolni a blúzomat ezért csak simán letépte Rólam. Egy pillanatra megállt a testem csókokkal beborításában és gyönyörködött az elé tárult látványban. Úgy éreztem tetszett neki. Én is levettem egy kis segítséggel a trikót róla, élveztem gyönyörű felsőteste vonalait, majd nekiálltam teste minden négyzetcentiméterét csókokkal beborítani, kölcsönösen kényeztettük egymást, majd megszabadultunk minden ruhánktól és önfeledten adtuk át magunkat egymásnak. Élvezettel figyeltem az arcát amint egymáséi lettünk, úgy éreztem sosem ér véget ez a gyönyör, bár az első mozdulat fájdalmat okozott egy kicsit, de Jake nagyon óvatos és figyelmes volt. Pedig neki is én voltam az első.

Egymás karjaiban feküdtünk, néztük a csillagokat és nagyon boldogok voltunk, legalábbis Én biztos, de ahogy átnéztem Jake-re ő is annak tűnt, le sem tudta volna tagadni…vigyorgott, mint a vadalma.

Gyorsan teltek a napok, minden szabad percünket egymással töltöttük, gyakran motoroztunk, sétálgattunk, nem akartuk elengedni egymást egy pillanatra sem, Anyuék nagy nehezen belementek hogy Nálunk aludhasson, belátták hogy tényleg szeretjük egymást, és nem csak fellángolás.

Közeledett az iskolakezdés, Jake ennek nem túlságosan örült, de megígérte, hogy nem fog cirkuszt csinálni, és féltékenykedni. Furcsa módon éjszakánként eltűnt pár órára, mikor azt hitte már alszok, kiugrott az ablakon. Mintha titkolt volna valamit előlem, olyan titokzatos volt néha úgy éreztem el akarja mondani mi bántja, de ez nem következett be, gondoltam nem sürgetem, majd elmondja ha kész lesz rá.

Elérkezett a várva várt reggel, ma kezdődik az iskola. Jake már korán átjött, nagyon izgatott voltam, de ő nem örült ennek.

v Kicsim nagyon vigyázz Magadra, ne állj szóba idegenekkel, ha bármi gond van szólj és azonnal ott vagyok, csak kérlek nagyon vigyázz magadra, gyere haza épségben. – aggodalmaskodott Jake.

v Oké nagyapa. –vigyorogtam rá, Anyuék nem aggódtak ennyire, Ők is csak mosolyogtak szópárbajunkon.

v Hééé… ez nem vicces, aggódok érted, tudod szeretlek és ha történne veled valami nem élném túl. –mondta Jake

v Na de mi történhet velem a suliban te csacsi. De most már indulnom kell hogy időben beérjek. – és ezzel egy búcsú puszit nyomtam az arcára, felvettem a bukót és beindítottam a mocimat.

Kb. fél órás út után megláttam az iskolát, kezdett eluralkodni rajtam a gyomorideg.

Beálltam egy szabad helyre, többnyire régebbi kocsik voltak, 2 vadi új gépen akadt meg a szemem, egy VOLVO és egy BMW. Na ezek tuti gazdag szülők elkényeztetett gyerekei.

Levettem a bukósisakot, lezártam a motort és elindultam az irodák felé, hál isten minden ki volt írva ezért nem kellett kérdezősködnöm. Rögtön megkaptam a szekrénykulcsot, órarendet, és az információs füzeteket. Első órám matek, na frankó utálom..ki lehetne kergetni vele a világból. A folyosón még sokan voltak, mindenki megbámult, gondolom nem láttak még csajt motoros kabátban bukóval a kezében. Nem igazán zavartak a vizslató szemek, beraktam a cuccaimat a szekrénybe és elindultam a matekra. Közben rezgett a telefonom, jelezve hogy SMS-t kaptam, Anya írt, sok sikert kívánt, és Jake-t nem bírják nyugtatni olyan ideges miattam. Mosolyogva léptem be a terembe. Senki nem szólt hozzám, a tanáron kívül, így történt a többi órán is, lopva figyeltek az osztálytársaim, de nem szóltak hozzám. Elindultam az ebédlő felé, gyomrom már korgott.

Ekkor láttam meg Őt..

Izelítő a 4. fejezetből

Sok szeretettel a 8 rendszeresemnek :) Köszi hogy vagytok :)

pussz

Élvezettel figyeltem az arcát amint egymáséi lettünk, úgy éreztem sosem ér véget ez a gyönyör, bár az első mozdulat fájdalmat okozott egy kicsit, de Jake nagyon óvatos és figyelmes volt. Pedig neki is én voltam az első.

Egymás karjaiban feküdtünk, néztük a csillagokat és nagyon boldogok voltunk, legalábbis Én biztos, de ahogy átnéztem Jre ő is annak tűnt, le sem tudta volna tagadni..vigyorgott, mint a vadalma.

3.fejezet

Ezt a fejezetet a 7 rendszeres olvasómnak ajánlanám sok szeretettel.

v Ne mozdulj! Ne nézz a szemébe, gyere, állj mögém. – suttogta Jake.

Személy szerint eszemben sem volt mozogni, sőt majdnem elájultam. Ekkora farkast még nem láttam. Olyan nagy volt, mint egy ló. Simán széttépett volna minket fél szempillantás alatt.

De nem bántott, Jake –t nézte, de úgy mintha ismerné, de ez hülyeség biztos hallucinálok. Nem tesz jót ez a sok stressz a mai napon, na meg alig ettem valamit, érzem hogy fáj a fejem… meg mintha kicsúszna a lábam alól a talaj… elájultam.

Valahonnan messziről éreztem, hogy felemel valaki, majd beszélgetés foszlányokat hallottam.

v Te mit keresel itt? Megbeszéltük… nem érdekel, nem mondjuk el Neki, tartsd Magad a tervhez, tudom mit érzel, de akkor is, nem szabad … sajnálom.

v Tudom… tudom, de nem mondtam semmit, épp nagy sokk érte… nem is akartam elmondani…

Nem tudom már ki mit mondott, mert összefolyt minden, és értelmetlen volt az egész, majd ezután megint elmerültem a sötétségben.

A nevemet hallottam valahonnan jó messziről..szólongattak , meleg kezeket éreztem az arcomon, kinyíltak a szemeim, meglepődve néztem körül, ismeretlen helyen tértem Magamhoz, de egy ismerős dolog volt azért… Jake.

v Kicsim nagyon megijesztettél, többet ne csinálj ilyet, lécci – mondta Jacob.

v Hol vagyok? Mi történt? Mii ,mii mi van a farkassal?? – kérdeztem zavartan.

Jacob elnyomott egy halvány mosolyt, nem értettem miért.

v Bell, Sam-ék házában vagy, az erdő mellett laknak, és ez volt a legközelebb hozzánk, féltettelek, szóltam Billy-nek hogy biztonságban vagy.

De egy valamit el kell még mondanom, hülyeség volt ez az egész szüneteltetés, szeretlek, nem tudok nélküled élni Kicsim, de ha Te nem így érzel azt nem élem túl, kellesz Nekem, értsd meg, mindig Veled akarok lenni. Kérlek mondd el mit gondolsz –kelt ki Magából Jake,

De hál isten megzavartak Minket, kopogtattak az ajtón, és belépett Emily.

Megfagyott köztünk a levegő. Nem szólt hozzám, rám sem nézett, csak letette elém a tálcát amit hozott, tele volt istenien illatozó ételekkel. Erre a látványra a gyomromnak is volt válasza, elég hangosan jelezte, hogy bizony ma nem sokat ettem, de akkor is, hogy ettől a hideg nőszemélytől elfogadjak valamit?? Különben is egy kedves szava sincs hozzám. Csak Jake-el beszélget, jó azt hiszem itt az ideje, hogy elhagyjam ezt a házat.

Elköszöntem Jake-től és mondtam neki, hogy Samnél köszönje meg a vendéglátást.

De nem hazafelé indultam, nem volt kedvem.

Lerohantam a tópartra, faképnél hagyva a pasimat és anyámat... vicces hiszen egyik sem találó név. Legalábbis nem úgy érzem, bár Jake iránt a mai akciója után talán többet érzek mint barátság. Nem tudom mit higgyek, teljesen más mint pár hete, megváltozott, tényleg eddig nem figyeltem fel, de mintha izmosabb lenne, és magasabb.

De biztos csak régen láttam, hiszen pár hétre elutazott a távoli rokonaihoz, igaz eddig nem is tudtam hogy a rezervátumon kívül is vannak rokonai. Olyan hirtelen történt minden, elbúcsúzni sem tudtam, az Apja mondta el amikor átmentem hozzájuk.

Na de van Nekem más gondom is… most mi legyen velem… hiszen felfordult az életem ettől az új infóktól, nem akarom, hogy másképp legyen valami is mint eddig „Leah - Anya, Billy – Apa „ , ennyi. Zárjuk le a múltat, meg is mondom Anyukénak…

Hazafelé vettem az irányt, szerettem volna mindent tisztázni, ne aggódjanak a szüleim feleslegesen. Mivel a tóhoz ez erdőn keresztül lehet eljutni, ezért siettem hogy sötétedés előtt hazaérjek. Már éppen kezdett lemenni a nap.

Hazaérve, leültettem anyámékat és megbeszéltem velük, hogy nem szeretném, hogy változzon bármi is, nekem ők a családom, nem ismerek mást, zárjuk le a témát.

Boldogok voltak a szüleim, és jól leszidtak, hogy hol csatangoltam, mert már Jake is 5x telefonált mióta Saméktől elindultam.

Visszahívtam, hogy ne izguljon. Megbeszéltünk egy találkát. Én pedig vidáman elkezdtem készülődni, aztán sietősen megindultam a megbeszélt helyre, a tóhoz.

Azt hiszem adok még egy esélyt, hiszen fontos nekem, szeretem.

Ezzel a felismeréssel érkeztem a tóhoz, Jake már ott várt.

v Szia szépségem, meglepődtem, hogy találkára hívtál, azok után, hogy úgy leléptél. Ja, és nem reagáltál a vallomásomra. De miért hívtál ide? Azt mondtad beszélnünk kell. – faggatott Jake.

v Igen, tényleg leléptem, sajnálom, de még nem mondhatom e,l hogy miért, viszont amit elmondhatok… az, az, hogy… hogy is mondjam… szeretlek Jake, legyünk megint együtt, megoldjuk majd a távolságot amikor a városba járok suliba. De kellesz nekem, és mivel te is így gondolod, szerintem nem áll az utunkban semmi és senki. –csak úgy özönlettek belőlem a szavak.

v Bells, Te most ezt komolyan mondod?? Tudod mennyire boldoggá tettél ezzel?? – ezzel felkapott és megpörgetett a levegőben…

Majd lassan közelebb lépett, kezeivel megfogta az arcomat, és egy szenvedélyes csókba forrtunk össze. Jó érzés volt, nagyon is. Kezeimmel végig simítottam a hátán, éreztem az izmait, és, hogy milyen forró a bőre, majd megállapodtak a formás hátsóján, belemarkoltam, mire egy mosolyt kaptam. Ő is elkezdte kezeivel felfedezni a testemet, mire kicsit beleremegtem, még soha nem éreztem ilyet, sőt még soha nem tettem ilyet ezelőtt. Gyengéden átkarolt, majd felkapott az ölébe, és…

Izelítő a 3. fejezetből

Sok szeretettel egy rövidke előzetes :)
pussz


Valahonnan messziről éreztem hogy felemel valaki, majd beszélgetés foszlányokat hallottam.

- Te mit keresel itt? Megbeszéltük nem érdekel nem mondjuk el Neki tartsd Magad a tervhez tudom mit érzel de akkor is, nem szabadsajnálom.

- Tudom tudom de nem mondtam semmit épp nagy sokk érte nem is akartam elmondani.

Nem tudom már ki mit mondott mert összefolyt minden, és értelmetlen volt az egész, majd ezután megint elmerültem a sötétségben.

A nevemet hallottam valahonnan jó messziről szólongattak , meleg kezeket éreztem az arcomon, kinyíltak a szemeim meglepődve néztem körül ismeretlen helyen tértem Magamhoz, de egy ismerős dolog volt azért, Jake.